A védjegybejelentések árujegyzékében a ruházatot és merchandising tevékenységet jelölték meg, így feltehető, hogy a család a méltán hírhedt El Chapo név hasznosításából is üzletet akart csinálni. A mexikói Szellemi Tulajdon Intézet végül azért tagadta meg ezen védjegyek lajstromozását, mert a bejelentéskor El Chapo bűnügyi körözés alatt állt. Hasonló indok miatt került elutasításra egy másik elhíresült visszaeső bűnöző, Pablo Escobar nevére tett védjegybejelentés is 2013-ban a védjegyhatósági ügyekben illetékes Kolumbiai Ipari és kereskedelmi Bizottság által.

„Mind a magyar, mind az európai védjegyjog abszolút kizáró okként kezeli a védjegybejelentés esetleges közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző mivoltát, így vélhetően, hasonló esetben a mexikói vagy a kolumbiai döntéssel egyező elutasításra került volna sor a védjegyjogi kérelmeket elbíráló magyar és európai fórumok előtt is” – mondta el Hennelné dr. Komor Ildikó ügyvéd, védjegyjogi szakértő, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partnere.
Mint ismeretes, korábban a párizsi terrortámadásokra emlékezés szimbólumát is le akarták védetni, szintén sikertelenül.

(kép: Rolling Stone/Reuters) 

A 2015. év mozgalmas volt, az adatvédelemről szóló jogszabály évközben is többször változott, az adatvédelmi hatóság pedig folytatta ellenőrzési tevékenységét, és számos ügyben fontos, a webáruházak működését is befolyásoló határozatot hozott. Lássuk az adatvédelmi hatóság 2015. évi gyakorlatát, amelyből az idei évre vonatkozó trendek is kiolvashatók.

A tavalyi évben az adatvédelmi hatóság 25 ügyben járt el, és általánosságban elmondható, hogy az előző évekhez képest megemelkedett a NAIH által kiszabot bírságok mértéke. A hatóság, az előtte lefolyt 25 ügyből háromszor is az akkori jogszabály szerinti maximális 10 millió forintos bírságot szabta ki (a bírság maximális összege 2015 utolsó negyedévében 20 millió forintra emelkedett), további két alkalommal a bírság összege 8 és 10 millió forint között volt, 500 ezer forint alatti bírságot viszont egyáltalán nem alkalmazott, a legkisebb bírság összege 2015-ben 600 ezer forint volt. Ez a statisztika meglepő annak fényében, hogy az előző években a kisebb jogsértési ügyekben kifejezetten jellemző volt a 300.000 forint körüli, vagy annál is alacsonyabb adatvédelmi bírságok kiszabása is.

Az internetről származó képek, fotók kereskedelmi, illetve magáncélú felhasználásával kapcsolatban sok tévhit él még mindig a köztudatban, annak ellenére, hogy a szerzői jogi tudatosság egyre inkább növekszik a felhasználókban is. Nem ritka az a kifogás, vagy némely esetben komoly tévhit, hogy „nem volt rajta a © jelzés/logó/fotós neve/vízjel” „az interneten találtam”, „a Google dobta ki”, valaki kitette a közösségi médiára”, „én nem keresek a fotóval, csak a weblapomra/blogomra/közösségi oldalamra kell”, „ha kint van a neten, akkor közkincs”. A személyes kedvencem mégis a „mindenki ezt csinálja”, vagy a „nem ártok ezzel senkinek”, sőt „a szerzőnek még jó is, mert reklámozom” érvelés. Mindezek mellett ott van még „az úgyse történik semmi, ha kiteszem” és a „nem mondták/tudtam, hogy nem szabad” kifogás is.

A kezdeti stádiumban levő „startup”-ok már nem létezhetnek, illetve nem is igazán jöhetnek létre megfelelő online támogatottság nélkül. Ezt ma már mindenki készpénznek veszi és számos cikk is található az internet kusza rendszerének gondolkodóinak „tollából”, amelyek a megfelelő domain név kiválasztásában nyújtanak segítséget.

A legtöbb online szolgáltató még most sincs tisztában azzal, hogy milyen információkat köteles feltüntetni magáról a honlapján vagy webáruházában. Leggyakrabban csak egy e-mail címet, telefonszámot közöl az elérhetőségi adatai között, amely azonban nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az elektronikus kereskedelmi törvény már 2008-tól előírja a honlap impresszum kötelező tartalmi elemeit, amely 2014. január 1-től tovább bővült.

A párizsi terrortámadások után elsősorban a Facebookon és instagramon kezdtek terjedni a fenti jelmondatokat kvázi logóként is ábrázoló képek, melyekben az ikonikus Eiffel torony is szerepelt.

November 20-i közleményében az INPI az elutasított kérelmek indokaként azok közrendbe ütköző mivoltát jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a 2015. november 13-i párizsi terrortámadások tükrében ezen megjelöléseket ne használhassa senki kereskedelmi célokra, azaz senki ne húzhasson hasznot a „Je suis Paris” és „Pray for Paris” megjelölésekből, amelyeket mások a Párizsban történt terrortámadást követően írtak ki közösségi oldalaikra együttérzésük, részvétük kifejezésére. 

A jogszabály alapján nem csupán a reklámot közzétevőnek keletkezik a megrendelt reklám után reklámadó fizetési kötelezettsége, hanem a reklámot megrendelő vállalkozást is terhelheti adófizetési kötelezettség. Különösen akkor, ha nem fordít kellő figyelmet a reklámozásra irányuló szerződései megkötésénél, de legalábbis azok pénzügyi rendezésénél, a teljesítéskor. Azonban a reklámadó fizetést kellő odafigyeléssel elkerülheti a reklámot megrendelő vállalkozás. A lényeg: 

Válassza meg gondosan a reklámhordozót! 

Érdemes kihasználni ezeket a kiskapukat, hiszen remek lehetőséget teremtenek a vállalkozás terheinek csökkentésére.

Mik azok a kuponok?

Az online kupon egy olyan elektronikusan megjelenő utalvány, amely biztosíthat valamilyen vételár kedvezményt, utólagos visszatérítést, ajándékot, termékminta biztosítását vásárláshoz kötötten vagy akár anélkül, esetleg valamely termékre vagy szolgáltatásra beváltható ajándékutalványt. Megjelenési formája leggyakrabban csupán egy e-mailben vagy más módon megküldött kuponkód, de ritkábban lehet egy, a papír alapú kuponnal egyező kinézetű és tartalmú, elektronikusan lementhető és tárolható pdf fájl vagy kép is.