Minden az online tartalmak jogi hátteréről

WebJog

Az internetszolgáltatók nem adhatják ki a torrentezők nevét és adatait

2016. május 31. - WebJogász

A Kúria a Pfv.IV.20.133/2016. számú, fájlcseréléssel, filmletöltéssel kapcsolatos szerzői jogi perben hozott jogerős ítéletében pontot tett egy régóta húzódó vitára: kiadhatják-e az internetszolgáltatók a fájlcserélők, tipikusan a torrentezők nevét és személyes adatait?

Tovább

Hogyan szervezzünk jogszerűen Facebook promóciót

Az online promóciók elengedhetetlenek a vállalkozások, különösen az Y vagy Z generációnak szolgáltatásokat, termékeket nyújtó cégek marketing stratégiájában. Az online promócióknak számos fajtája létezik, míg a 2000-es évek elején inkább a hűség és pontgyűjtő promóciók voltak a népszerűek, addig a 2010-es években a hangsúly az online kuponakciók és image-építő promóciók irányába tolódott el. Az online promóciók szempontjából legnépszerűbb közösségi média felület Magyarországon a Facebook, ezért ennek a szabályait tekintjük most át. 

Tovább

Szabad lemásolnom idegen ÁSZF-et vagy védi a szerzői jog?

Az online kereskedelembe bekapcsolódó kis- és középvállalkozások (KKV), startup-ok működésük elején általában szembesülnek azzal a problémával, hogy az amúgy is szűkös induló tőkéből hogyan gazdálkodják ki a jogszabályok által megkövetelt jogi dokumentumok, mint például általános szerződési feltételek (ÁSZF) elkészítését.

Az egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbbnak tűnő megoldásnak ilyenkor mindig az ígérkezik, ha körülnéznek az interneten, hogy más hasonló termékkörű webshop vagy online szolgáltató honlapján mit találnak. Ezt követően megkezdődik a munka, a szükséges általános szerződési feltételek, adatvédelmi szabályzatok, impresszumok, cookie kezelési szabályzatok összeállítása, általában más weboldalakon talált források felhasználásával, összeollózásával vagy éppen a konkurencia szabályzatainak egy az egyben történő átvételével „a konkurencia biztosan jót írt, ha neki megfelel, akkor nekünk is jó lesz” elv alapján.

De biztosan rendben van a neten talált ÁSZF-ek, jogi szabályzatok átvétele, másolása? És biztosan ez a jó megoldás?

Tovább

Honlap, webáruház kommentek – ki felel értük?

Sok internetes szolgáltató portálján elérhető a kommentelés, fórumozás lehetősége a portált olvasó, általában regisztrált felhasználók számára, hogy véleményüket kifejtsék akár a portállal, akár a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Bármilyen webáruház vagy online szolgáltató legyen is, az azon keresztül értékesített szolgáltatásokkal, termékekkel kapcsolatban a vásárlóknak, érdeklődőknek van véleményük, amelyet kérve, kéretlenül megosztanak vagy a nyilvánossággal, vagy a szintén regisztrált látogatók körével.

Tovább

Minden az online nyereményjátékokról

Nyereményjáték szervezése bevett marketing eszköz egy online szolgáltatás használóinak növelésére, új felhasználók szerzésére, illetve inaktív felhasználók ösztönzésére. Az online promócióknak azonban számos jogszabályi feltételnek kell megfelelniük, mint például a fogyasztóvédelmi szabályok, adózási kérdések, a szerencsejáték törvény, adatvédelemi, reklámjogi és e-kereskedelmi kérdések. 

Tovább

Miért kell törölni egy dalt a YouTube-ról?

Ügyvédi szemmel a No Roxa Áj perről

A Jolly és Kis Grófó közös előadásában nagy karriert befutott No Roxa Áj című sláger szerzői jogi perében a Fővárosi Törvényszék hétfőn hozott elsőfokú részítéletet. A Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje, dr. Horváth Katalin által képviselt Dirnberger Tímea, művésznevén Kamy és Tarcsi Zoltán, művésznevén Jolly között folyó per így a végéhez közeledik.

A per


A keresetet Dirnebrger Tímea Kamy nyújtotta be Tarcsi Zoltán Jollyval szemben, mivel az énekes a No Roxa Áj című dalában felhasználta az énekesnő Cigánylány című dalának zenei alapját, amelyhez Kamy ugyan szóban hozzájárult, azonban Kamyt nem tüntette fel szerzőként és így az összes jogdíjat Tarcsi Zoltán kapta a dal után.

Tovább

Becsapós díjfizetési felhívásokkal verik át a cégeket

Az elmúlt időszakban elterjedt gyakorlat szerint főleg külföldi cégek kéretlen díjfizetési felszólításokat küldenek közvetlenül védjegyjogosultaknak, olyan látszatot keltve, mintha hivatalos számláról lenne szó. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is igen részletesen foglalkozik a gyakorlattal, mely több százezer forintos kárt is okozhat a gyanútlan áldozatok számára.

Számlának tűnik, de nem az


A Hivatal tájékoztatása szerint több cég szabadalmi, illetve védjegybejelentésekkel, továbbá védjegyoltalom megújításokkal kapcsolatban - hivatalos számla látszatát keltő - kéretlen díjfizetési felhívásokat küld magyarországi bejelentők, jogosultak részére. A levelek a szabadalmi, illetve védjegybejelentéssel kapcsolatos hivatalos számlának tűnnek, de nem azok. Legtöbbször csak a levélben található apró betűs tájékoztatóból derül ki, hogy valójában egy adatbázisba való bekerülést, „publikálást" ajánl a cég a befizetett összegért.

trademark.jpg

Tovább

Mikor jelenthet akár 20 millió forintos bírságot az e-hírlevél küldés?

Direkt marketing anyagok küldése e-mailen keresztül? Van néhány fontos szabály, amivel nem árt tisztában lenni, ha el akarjuk kerülni a büntetést

Pontosan mit is jelent az, hogy eDM?

Az eDM elektronikus direkt marketing anyagok küldése, és a hazai E-kereskedelemről szóló törvény és a Reklámtörvény szerint ennek minősül bármely olyan hirdetés, amelyet e-mail vagy privát közösségi média fiókon keresztül egyenesen az Ügyfél elektronikus címére juttatnak el.

edm.jpg

Tovább

Londonban is pereskednek a taxik

Eddig védjegyoltalom védte a klasszikus taxiformát, de ennek vége

Angliában a minap született Legfelsőbb Bírósági döntés elutasította a The London Taxi Company nevű cég Frazer-Nash Research vállalattal szemben bitorlás miatt előterjesztett keresetét, és egyben törlésre került a The London Taxi Company 3 dimenziós védjegye is. Ez oltalmazta mostanáig a híres londoni fekete taxik design-ját, azaz a Metrocab-et.

taxi_event_4.jpg

Tovább