Véletlenül bukkantam erre az oldalra. Korábban én is azt olvastam, hogy noha képek belinkelése (sem) jogszerű a jogtulajdonos engedélye nélkül, egészen addig videómegosztókon nyilvánossá tett videók belinkelése-beágyazása már ezzel szemben engedély nélkül is jogszerű. Ha úgy tetszik: szabad. Hiszen a videó ott marad a videómegosztón és ott nézik meg. Ott generál forgalmat, reklámbevételt — ha jogszerűen van oda feltöltve, akkor jogszerűen, ha nem akkor nem — az már a feltöltő és a videómegosztó portál dolga és nem a megosztóé. Szóval... most mégis felszólított a Kecskeméti Filmstúdió ügyvédje, hogy távolítsam el a videókat egyik blogbejegyzésemből. kilonem100.blog.hu/2018/09/03/magyar_nepmese_ki_tud_a_legdurvabbat_mondani Mindegy, így is úgy is megteszem, mert minek vitatkozni. De az a benyomásom a blogbejegyzésetek alapján is, hogy beágyazni, belinkelni szabad videót. Én mást is engednék, de nem én írom a jogszabályokat és annyira nem fontos a véleményem. Gondolok itt a mémekre és az elhíresült Hitler-videókra pl. szerintem azokre valahogy más kéne vonatkozzon, mint a tényleges lopásra. Történt valami változás a szabályozásban az elmúlt két évben, ami feljogosítja a jogtulajdonost, hogy videó belinkelését se engedélyezze? Köszi, ha tudtok válaszolni.

Bejegyzés: Hogyan használjuk jogszerűen a YouTube videókat és Pinterest képeket

Hogy pontosak legyünk a GDPR már jelenleg is hatályban van, csak még nem kell alkalmazni.

Bejegyzés: Ne féljünk a GDPR-tól! 5 tévhit az EU új adatvédelmi rendeletével kapcsolatban

Hát belefutott abba a szerző, hogy akinek van fogalma (eszik/vagy isszák) a nyílt forráskódú szoftvert, annak ez sok újat nem mond, sőt szakmailag bele is tud álni a témában. Aki meg fogalmatan a témában az vagy ide se kattintott, vagy továbbra se tudja, hogy mi van. Mindenesetre ez utóbbi nem igen kerül ilyen helyzetbe, hogy hasznát vegye.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Valamikor a 2000-es évek közepén derült ki egy nagyobb kínai cégről, hogy az amúgy itthon is kapható DVD/médialejátszóik a magyar fejlesztésű mplayer-en és egy beágyazott linuxon alapulnak. A HUP-on volt erről akkoriban 1-2 cikk, aztán elhalt a dolog, ahogy szétment az mplayer csapat.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

@Haibane: a használás és a felhasználás nem mindenki számára ugyanaz.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Nem kicsit vicces, ahogy a poszt dobálózik a rövidítésekkel, mindenféle magyarázat nélkül. Persze Google is your friend, de miből állt volna betenni vagy -linkelni egy-egy magyarázatot... Jó, nekem nem probléma a GPL és egyebek jelentése, de nem mindenki ismerheti őket.

A másik a FOSS, most találkoztam ezzel a betűszóval először. Talán nem annyira elterjedt, és bár könnyen kitalálható, illett volna megírni a jelentését.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

@HomoHominiCanisEst: "#9-nek meg azért nincs, mert miért kellene titkolni, hogy azt használjuk."

Némely lincense megköveteli, hogy annak a szoftvernek a forrását is nyílttá kell tenni, amelyik felhasználja. Értelemszerűen ezt sok cég nem akarja.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Van néhány helyesírási hiba, például "meg sértő".
#8 "...hiba esetén a fejlesztő cég nem tud kihez fordulni és kénytelen az ebből eredő veszteséget 'lenyelni' "
Ez is előfordulhat, ha előzetesen nem mérlegelik a kockázatot. Másrészt, mivel a program kódja "megvan", az további fejlesztésre-javításra általában átadható más hozzáértőnek, aki akár pénzt is kérhet a munkájáért; az így módosított forráskódot természetesen az eredeti licenccel összhangban kell kezelni.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

@Exploiter: Ez a félelmem nekem is. Bárki belegányolhat. Meg is van az eredménye. Állandóak a gondok az ilyen rendszerekkel.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

@droid_: mind a 10 trivi, én csak azon elmélkedtem, hogy a használni szó jogi környezetben kissé slampos, nem véletlen, hogy run, compile, modify, rewrite és hasonló kifejezések sorjáznak az angol szövegekben.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Azért azt hasznos tudatni az emberekkel, hogy ész nélkül beletenni mindenféle 3rd party cuccot a szoftverbe nem jó ötlet.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

akik kritizalnak, leirhatnak, hogy melyik reszevel nem ertenek egyet es miert. szemely szerint a linux kernelt "kedvelem" most eppen, fejleszted hozza a zart szoftvert, es valogathatsz hogy melyik fuggvenyt hivhatod meg, melyiket nem (ld EXPORT_SYMBOL / EXPORT_SYMBOL_GPL).

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Ennél azért jobban át kellett volna gondolni ezt a postot, gyakorlatilag definíció szinten is vannak már elcsúszások, első sorban jó lett volna eldönteni, hogy mit ért a szerző "nyílt forráskódú szoftverek" alatt ez alapvetően okoz némi zavart az erőben.
Nagy zűr van a fejekben egyébként is az IT-s dolgokkal kapcsolatban, nem kéne erre rátenni még egy lapáttal azzal, hogy felkészületlenül, mindenféle tárgyi tudás hiányában, faszságokat posztolgatunk az index blogajánlójába.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

@cardiobascuralis: Az nem tévhit.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Amikor egy szoftvert szoftverfejlesztésre használunk, nem a forráskódot használjuk, a binárist futtatjuk. A forráskód természetesen szerzői jogi oltalom alatt áll. Csak mielőtt valaki a szívéhez kapna, hogy a LAMP környezete minden elemében jogsértő, most írta meg a szakjogász...

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről - például az, hogy a szerzőnek bármi fogalma van róluk.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

FOSS: Free and Open-Source Software. (Azaz ingyenes ÉS nyílt forráskódú.)
Tehát #6-nak nincs igazán sok értelme, #9-nek meg azért nincs, mert miért kellene titkolni, hogy azt használjuk.

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Az bizony!
Rengeteg nyitott pont marad ki és jók ezek az alternatív megjelölése is.
A FOSS-t egy új kör használja? Mert elég régen az Open Source a gyűjtő és a Freeware a szabad...
Ha már összekapcsoltad, akkor arról miért nem beszéltél?
És a klasszikus open source-ból vajon miért marad ki néhány alapszabály?
Három pontban leírhattad volna az alapvető dolgokat:
- mikor, hogyan módosíthatsz egy nyílt forráskódú cuccot és mit kell tenned a te változatoddal?
- hogyan építheted be a saját termékedbe és onnantól mi a teeendőd?
- Megteheted-e, hogy a os termékhez nem nyúlsz, de melléfejlesztesz kiegészítést és csak a tiedért kérsz pénz, az os-t ingyen melléteszed? (ezt hú de sokan csinálják, nagy cégek is!!! Oktatási célra ingyenes és nyilt terméket piacon forgalmazzák, de csak az általuk hozzáírt kiegészítések szerepelnek a számlán. Miközben a termék használata így önmagában is jogsértő...)
De igekapcsolódott volna az oktatási vagy hobbicélra szabad és nyilt termékek vagy hogy egy freeware miben különbözik?
De a legfájóbb, hogy egyszerűen átlépsz a hivatásos-magán határvonalon!
Aki ismeri a területet, az a teáltalad leírtakat el is tudja olvasni.
Aki meg nem foglalkozik ezzel, annak írhatsz bármit, az azt sem fogja fel, hogy egy free fotó a weben mikor free...

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Ez így elég FOSS....

Bejegyzés: 10 tévhit a nyílt forráskódú szoftverekről

Felteszem, s jónapot. Nem érdekel a jogi fantázia az egész mögött. Ami a neten van, az szabad, pont.

Bejegyzés: Hogyan használjuk jogszerűen a YouTube videókat és Pinterest képeket