Minden az online tartalmak jogi hátteréről

WebJog

Egységes digitális piacot Európának!

2016. július 19. - WebJogász

Az Európai Bizottság 2015. és 2016. évre vonatkozó jelmondata is lehetne a fenti cím, mivel a Bizottság 2015 májusában meghirdetett Digitális Belső Piaci Stratégiájának részeként 2015. december 9-én két új javaslatot is bemutatott az online piactéren vásárló fogyasztók jobb védelme és az online értékesítés ösztönzése érdekében. A Bizottság két új javaslata a digitális tartalmak online értékesítéséről, továbbá a termékek online értékesítéséről szól, amely a határon átnyúló uniós e-kereskedelem fő akadályaira szándékozik megoldást nyújtani: a fogyasztói szerződések eltérő tagállami szabályaira, a vállalkozások ebből eredő magas költségeire és az online kereskedelemmel kapcsolatos alacsony vásárlói bizalomra. 

A határokon átnyúló online értékesítési lehetőségek még nem kerültek kiaknázásra

Az Európai Bizottság kutatásai alapján csupán az európai vállalkozások 12%-a értékesíti online más EU tagállamban a termékeit, szolgáltatásait, míg 37%-uk, azaz mintegy háromszor annyi vállalkozás teszi ezt a saját tagállamában. Összehasonlításként a fogyasztóknak csupán a 15%-a vásárol online más EU tagállamból, miközben 44%-uk vásárol interneten a saját országában. A Bizottsági elemzés szerint azonban az EU-ban még nem került kihasználásra teljesen az online értékesítés lehetősége, mivel 2014-ben a teljes európai értékesítési szektorban az e-kereskedelem aránya csupán 7,2% volt, miközben az USA már elérte a 11,6%-ot. Ennek a különbségnek az oka lehet az, hogy nincs egységes európai szabályozás az online kereskedelem szerződéses kapcsolataira, amely hátráltatja a digitális, online értékesítés terjedését, nem ösztönzi a fogyasztókat a határokon átnyúló vásárlásra és az egységes digitális piac adta lehetőségek kiaknázására. A folyamat már a fogyasztóvédelmi szabályok harmonizálásával megindult, most a szerződéses szabályok egységesítésével és a digitális tartalmakkal kapcsolatos szerzői jogi szabályok összehangolásával folytatódhat a Bizottság tervei szerint.

Egységes online szerződéses szabályokat Európának!

 A Bizottság által készített felmérés szerint, amennyiben az EU-ban egységes elektronikus kereskedelmi szerződéses szabályok vonatkoznának valamennyi tagállamra, akkor a határokon átnyúló online kereskedelemben részt vevő vagy az iránt érdeklődő EU vállalkozások 57%-a biztosan vagy nagy valószínűséggel elindítaná vagy növelné a határokon átnyúló online értékesítését.

brexit-1477611_1280.png

Az egységes szabályozást a Bizottsági javaslat szerint indokolja az is, hogy legalább 70 millió fogyasztónak akadt problémája az elmúlt 12 hónapban négy népszerű típusú online tartalommal kapcsolatban: zene, antivírus program, játék és felhő tárhely, miközben ezen fogyasztóknak csak csupán 10%-a jutott bármilyen jogorvoslathoz. Ezen túlmenően az online tartalmakhoz való hozzáférés és szerződéskötés körében az EU jogi környezetben egyértelmű joghézag van, mivel a legtöbb tagállam nem rendelkezik erre vonatkozóan speciális szabályozással, a tagállamok vagy a rendes kereskedelemre vonatkozó adásvételi szabályokat vagy a bérlet szabályait alkalmazzák a digitális tartalmakra vonatkozóan, amelyek teljesen eltérő jogi megoldásokat követelnek és jogbizonytalansághoz vezetnek. Az áruk online értékesítése esetében csak fogyasztóvédelmi minimumszabályok léteznek a közösségi jogban, amelyek azonban eltérő tagállami jogi környezet kialakítását eredményezték.

Miben hozna újdonságot a két új irányelv?

 A két új irányelv főbb rendelkezései a tervek szerint az alábbiak lesznek:

 A digitális tartalmakkal kapcsolatban:

  1. A tartalom szolgáltatója felel a hibákért

    Ha a digitális tartalom hibás, mert például a letöltött játék nem működik, a felhőben tárolt adatok elvesznek, a zenét nem lehet lejátszani, a vásárlónak joga van jogorvoslatot kérni, mégpedig időkorlátozás nélkül, mivel – az áruktól eltérően – a digitális tartalmak nem használódnak el.

  2.  A szolgáltatónak kell bizonyítani, hogy nem volt hiba
     
    Ha a digitális tartalom hibás, nem a fogyasztó köteles bizonyítani, hogy a hiba már a vásárlás előtt is létezett, hanem a szolgáltató azt, hogy nem így volt.
     
  3. A szerződés megszüntetésének joga
     
    A fogyasztó jogosult lesz a hosszú távú szerződést egyoldalúan megszüntetni, ezen felmondási joga nem zárható ki, és felmondhatja a szerződést akkor is, ha a szolgáltató lényeges módosításokat javasol a szerződésben.

  4. Személyes adatok megadásához kötött szerződés

    Ha a fogyasztó személyes adatainak megadásáért cserébe jutott hozzá digitális tartalomhoz vagy szolgáltatáshoz, az új szabályok egyértelművé teszik, hogy a szerződés megszűnése esetén a szolgáltató a személyes adatok kezelését köteles beszüntetni.

Az áruk online értékesítésével kapcsolatban:

  1. A bizonyítási teher 2 évre megfordul
     
    A mostani harmonizált fogyasztóvédelmi szabályok alapján, amennyiben a fogyasztó egy, tagállamonként külön-külön meghatározott bizonyos idő elteltéig kér jogorvoslatot egy hibás termék miatt, akkor nem kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárlás előtt létezett, hanem az eladó köteles ennek az ellenkezőjét bizonyítani. Az új szabályozás ezt az időtartamot egységesen minden tagállamra vonatkozóan 2 évben határozza meg.

  2. Nincs értesítési kötelezettség

    Az irányelv javaslat alapján a fogyasztó nem veszíti el a jogait, ha nem értesíti az eladót a tagállamok által meghatározott határidőn belül, vagyis megszűnik az értesítéshez kötött igényérvényesítési szabály.

  3. Kisebb hibák esetén is van elállási jog

    Online vásárlás esetén a javaslat szerint a fogyasztókat kisebb hibák esetén is megilletné a szerződéstől való elállás joga, ha az eladó a hibát nem javítja ki vagy a terméket nem cseréli ki, míg a hagyományos értékesítésű termékeknél ez a jog a fogyasztót jelenleg az EU szabályok alapján nem illeti meg.

  4. Használt termékek online értékesítése

    A használt termékek online vásárlására ugyanaz a 2 éves igényérvényesítési határidő vonatkozna, mint az új termékekre vonatkozóan, vagyis használt terméket is vissza lehetne küldeni 2 éven belül.

Fel nem mért problémák

A Bizottság fenti két irányelv javaslata a nemes célok ellenére is felvet jogi és üzleti kérdéseket, rögtön az első ilyen gondolat lehet az, hogy vajon meg lehet-e egymástól különböztetni kellékszavatossági, jogszavatossági szempontból az online vásárolt online tartalmakat/termékeket, lehetnek-e sokkal előnyösebb szabályok az elektronikus kereskedelemben történő vásárlásra a fogyasztók számára, mint akik hagyományos üzletben vásárolnak. A kereskedők, szolgáltatók oldaláról nézve a kérdés még szembetűnőbb: lehet-e különbséget tenni a szolgáltató, eladó felelősségében aszerint, hogy elektronikus vagy hagyományos csatornán értékesíti ugyanazt a terméket, szolgáltatást vagy tartalmat? Van-e létjogosultsága és nem okoz-e túlzott bonyodalmat a jogalkalmazásban az, hogy egymás mellett eltérő szabályok vonatkoznak ugyanazon termékek, szolgáltatások online és hagyományos értékesítésére? Szükséges-e az online világban jobban védeni a fogyasztót, mint hagyományos vásárlás esetén?

shop-942397_1280.jpg

Nem jelent-e a vállalkozások számára inkább hátráltató tényezőt a többlet kötelezettség, felelősség az online értékesítésben a hagyományoshoz képest? Nem maga a szabályozás jelenti-e ezért az online értékesítés további növekedésének gátját?

Az irányelv több kérdésben, így például a kártérítés kérdésében is hagy a tagállamoknak szabad teret – nem jelenti-e ez ugyanúgy a tagállami szabályozás széttöredezettségét?

Még egy gondolat a nyelvi korlátokról

A fenti kérdéseken felül egy másik gátló tényező is felmerül az európai egységes online piactér létrehozásával kapcsolatban: nem lehet csupán az egységes szabályozás hiányára fogni az európai e-kereskedelem alacsonyabb részesedését az USA-hoz képest, ugyanis az e-kereskedelem terjedését a nyelvi korlátok is akadályozzák Európában, hiszen itt 24 különböző hivatalos nyelv és ezen felül még több nem hivatalos nyelv versenyez egymással a fogyasztók figyelméért, és nem minden vállalkozás rendelkezik a legtöbb ember által beszélt angol nyelvű webáruházzal.  Az érem másik oldala pedig az, hogy maga a lakosság sem beszél mindenhol nagy százalékban idegen világnyelveket, igaz ez például Magyarországra is, ahol a 25-64 év közötti lakosság pusztán 37%-a beszél idegen nyelven, amellyel az EU tagállamok között hazánk a sereghajtó. Az EU szintű, határokon átnyúló online kereskedelem hazai elterjedésében a nyelvi korlát talán erősebb gátló tényező, mint az egységes szabályozás hiánya. Ehhez még hozzájön az is, hogy Magyarország az EU-n belül is csak egy kis piac, a fizetőképes kereslet alacsony, amely a nyelvi korlátokkal együtt pedig végképp eltántorítja a közösségi vállalkozásokat a magyar piac digitális meghódításától, hiszen a sikerhez legalább egy magyar nyelvű webáruház létrehozása lenne szükséges, amely nagy költségekkel jár; míg más nyugat-európai tagállamok fogyasztói egy nem ország specifikus angol nyelvű webáruházzal is kiszolgálhatók. A jogi korlátok mellett tehát a hazai nyelvtudás fejlesztése is szükséges lenne Magyarország egységes európai digitális piacba történő bekapcsolására, amely viszont uniós irányelvvel biztosan nem orvosolható probléma.

A bejegyzés trackback címe:

http://webjog.blog.hu/api/trackback/id/tr18900482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.