Minden az online tartalmak jogi hátteréről

WebJog

Brexit: mi lesz a szerzőkkel?

2016. július 10. - WebJogász

2016. június 23-án az Egyesült Királyság arra szavazott, hogy lépjen ki az ország az Európai Unióból. Az EU elhagyásának lehetséges következményeit sokan sok szempontból vizsgálták a szavazást követő napokban, a kilépésnek a gazdaság mindegyik ágára, szegmensére jelentős hatása lesz. Igaz ez a szórakoztatóiparra, a szerzői jogi iparágra is, ahol az EU-s jogharmonizáció egyre mélyebb és kiterjedtebb annak ellenére, hogy a szerzői jogi védelem eredendően területi jellegű, és nincs közösségi vagy európai uniós központi szerzői jogi oltalom, mint például a védjegyek esetében. A brit kilépés szerzői jogra gyakorolt esetleges hatásairól dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal és e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje mesélt.

A digitális technika fejlődésével a szerzői jogi iparág határok nélkülivé vált, és az uniós belső piac e határok nélküli alkotást és digitális felhasználást támogatni tudta. Nagy-Britannia számos szerzői jogi szegmensben az élen jár az európai országok közül, gondoljunk csak a brit zene- vagy filmiparra, amely nem csupán jelentős felhasználó, de amelynek műveit Európa-szerte hasznosítják.

Az EU-ból való kilépéssel az Egyesült Királyság megszűnik az egységes uniós belső piac része lenni, amely a szerzői jogra több szempontból is hatással lesz.

Nehézkesebb jogosítás

Az összes szerzői jogi iparág közül a zeneipart fogja várhatóan az EU-ból való kilépés a legjobban érinteni. A zeneipari felhasználások jelentős része ugyanis határokon átnyúló zeneszolgáltatás, amely a legtöbb EU tagállamban közös jogkezelésbe tartozik. Az uniós szerzői jogi szabályok és közös jogkezelésre vonatkozó 2014-es, még éppen csak a nemzeti jogokba bevezetni megkezdett irányelv alapján a szerzők, egyéb jogosultak szabadon dönthetik el, hogy mely EU tagállamban lévő közös jogkezelő szervezeten keresztül kívánják az egész EU területére jogosítani a műveiket, a felhasználóknak pedig nem kell minden tagállamban külön engedélyt kérniük, hanem egyablakos módszerrel elég csak egy tagállam közös jogkezelőjétől engedélyt kérni az egész EU területére. Az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépése nagy valószínűséggel ezt az uniós közös jogkezelési rendszert is érinteni fogja, megnehezítve ezzel a szerzők és a felhasználók életét is, és bonyolultabbá teszi a határokon átnyúló zeneszolgáltatások európai jogosítását.

Adatbázis előállítók – csak az EU-ban letelepedettek?

Az adatbázis előállítók védelmét az EU 1997-es adatbázis irányelve vezette be az Egyesült Királyságban, de úgy, hogy a brit átültető jogszabály szerint az adatbázis oltalom csak az EU-ban letelepedett előállítókat illeti meg, az EU-n kívülieket nem. E szabály most a kilépéssel vált igazán érdekessé, mivel az uniós előállítók az Egyesült Királyságban ugyan továbbra is oltalmat fognak élvezni, viszont a brit adatbázis előállítókra ez a védelem már nem fog vonatkozni. Ez csak egy példa arra, hogy a kilépés milyen bonyodalmakat fog okozni valamennyi jogterületen, minden jogszabályt gondosan át kell majd vizsgálni, hogy ne maradjanak benne ilyen ellentmondásos rendelkezések.

eu-1473958_1280.png

Jogérvényesítési bonyodalmak

Az EU-ban a tagállami bíróságok szerzői jogi ügyekben sűrűn fordulnak az Európai Unió Bíróságához (EUB), ha olyan jogértelmezési kérdés merül fel, amely érinti valamelyik szerzői jogi uniós irányelvet. Az EUB az uniós szerzői jogban nem csupán jogalkalmazói, hanem aktív jogalakító szerepet tölt be, ítéletei kötelezőek a tagállami bíróságok számára, és a brit precedensjog részét képezik. Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés alapján azonban csak tagállami bíróságok fordulhatnak előzetes döntéshozatali kérelemmel az EUB-hoz. A Brexit után ezért problémát jelenthet majd, hogy az EU irányelveken nyugvó brit szerzői jogot kell sok ügyben alkalmazni, miközben a brit bíróságok már nem lesznek jogosultak az irányelv értelmezésével kapcsolatban az EUB-hoz fordulni előzetes döntéshozatalra, és az EUB ítéletei nem fogják a precedensjog részét képezni. Ezáltal pedig elveszik a brit bírák és az EUB bírái közötti, eddigi élénk és termékeny párbeszéd is.

További nehézségeket fog okozni a kilépés után a brit bíróságok ítéleteinek, döntéseinek a többi uniós tagállamban történő végrehajtása is, mivel a brüsszeli rendeletek, amelyek az unióban a tagállami bírósági döntések EU szintű végrehajtásáról rendelkeznek, már nem lesznek alkalmazhatók a brit döntésekre, így az Egyesült Királyságban pereskedők vagy ott máshol meghozott döntést érvényesíteni akarók elveszítik az uniós rendelet által nyújtott előnyöket, könnyebbségeket. Akár a Londonban pereskedőknek, akár pedig az ott végrehajtani akaróknak ezután a viszonosság alapján működő nemzetközi eljárási jogsegélyegyezmények fognak csak segíteni igényeik európai érvényesítésében, amelyek azonban csak az ügyet lezáró jogerős döntésekre terjednek ki, ideiglenes intézkedésre, előzetes bizonyításra, és a jogérvényesítési irányelv által minden tagállamban lehetővé tett egyéb közbenső vagy ideiglenes döntésekre nem, így ezek érvényesítése is nehézségekbe fog ütközni a Brexitet követően.

Jövőbeli harmonizáció – a Digitális Egységes Piacból a britek kimaradnak

Az EU a szerzői jogi iparágban tovább erősíti a harmonizációt, a Bizottság 2015 májusában meghirdette a Digitális Belső Piaci Stratégiát, amelynek részeként két új irányelv is születőben van a szerződéses szabályok egységesítéséről és a digitális tartalmakkal kapcsolatos szerzői jogi szabályok összehangolásáról, amelyek a határon átnyúló uniós e-kereskedelem fő akadályaira szándékoznak megoldást nyújtani.

A britek unióból való kilépése ezen Digitális Egységes Piacból való kilépést is jelenti, vagyis az Egyesült Királyság nem lesz része az egységes uniós elektronikus kereskedelmi piactérnek, amely versenyhátrányba hozhatja a brit e-commerce szereplőket és a digitális tartalmak határokon átnyúló értékesítésére vonatkozó egységes EU-s szabályok adta előnyöket sem fogják tudni kihasználni.

Elvesztett befolyás

Az EU elhagyása azonban nem csak a szerzői joggal foglalkozó európai jogászok napi munkáját vagy a szerzők, előadóművészek és egyéb jogosultak jogérvényesítését, munkáját nehezíti meg, hanem ezáltal az Egyesült Királyság elveszíti azt a lehetőségét is, hogy az uniós szerzői jogi jogalkotást befolyásolja. Ez pedig hosszú távon ahhoz vezethet, hogy a kontinentális szerzői jog és az alapvetően inkább az amerikai szerzői jogi modellhez hasonlító brit szerzői jog ismét elkezd egymástól távolodni, és az európai jogalkotástól idegen amerikai szerzői jogi fogalmakat vesz át.

Új lendület az európai szerzői jogi harmonizációnak?

A fenti sok negatívum mellett azonban a Brexit új lendületet adhat az európai uniós szerzői jogi jogharmonizációnak, hiszen a britek kilépésével megszűnik a brit és a kontinentális szerzői jogi rendszerek szembenállása az unióban. Az uniós jogalkotóknak többé már nem kell figyelemmel lenniük az eltérő brit szerzői jogi rendszerre, nem szükséges összeegyeztetni a kontinentális és a brit szerzői jogi fogalmakat, így egységesebb uniós szerzői jogi rezsim alakítható ki a jövőben.

Bizonytalan jövő

Az Egyesült Királyság előtt a kilépés két éves folyamatában több lehetőség is áll: követheti Norvégia példáját és az Unióból kilépve maradhat az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja, ebben az esetben követnie kell az uniós szerzői jogi jogszabályokat, miközben már nem tudja befolyásolni őket. Ha pedig a brit kormány nem ezt az utat választja, akkor a kilépési tárgyalásoktól függ, hogy végül milyen szerzői jogi rezsim kerül bevezetésre, viszont ez azt is jelenti egyben, hogy nem lehet részese az egységes digitális szerzői jogi európai piacnak sem, amely pedig az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb szerzői jogi módosítása lesz a következő pár évben.

A bejegyzés trackback címe:

http://webjog.blog.hu/api/trackback/id/tr138878532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.